Igen, pont most egy �ve, hogy Hermione meghalt abban a v�gzetes k�zdelemben, �let�t �ldozva Ron�rt, amikor neki mindene megvolt, minden oka az �letre, Ronnak pedig semmije. Hermione a sz�leivel boldogan �lt, volt egy bar�tja, aki nagyon szerette, �s m�r az esk�v� id�pontj�t is kit�zt�k. Ronnak r�gen nagy csal�dja volt. Volt. A harcokban mindenki meghalt,Voldemort elvitte Ginnyt, �s hal�lra k�nozta. Igen, neki senkije �s semmije nem maradt. Egyed�l Hermione volt neki, de �rezte, hogy egyre k�zeleg a nap, amikor elvesz�ti �t is. �s m�gis, Hermione az �let�vel fizetett az �v��rt, amikor el�ugrott �s megmentette a v�gzetes �tokt�l.
-Hi�nyzol. M�rt kellett elhagynod? - gondolta. Kis foltban csillogtak a k�nnyei a rideg s�rk�v�n. Mik�zben a l�nnyal egy�tt t�lt�tt id�kre gondolt, h�v�s szell� sim�tott v�gig az arc�n. Mintha egy k�z lett volna.

Feln�zett, �s a sz�lben susog� f�k hangj�ban egy n�i hangot v�lt hallani.
-Ne s�rj miattam, �n j�l vagyok. Szerettelek, �s meghaltam az�rt, hogy te �lhess, hogy boldog lehess egyszer. �gy h�t haszn�ld ki az alkalmat, �s �lj, de legink�bb tedd azt, amit a sz�ved dikt�l.

K�pzel�dik. Biztosan k�pzel�dik. Hermione halott, �s ezen semmi sem v�ltoztat.

Ekkor egy �jabb szell� borzolta �ssze a haj�t, �s mintha cs�kot nyomott volna az arc�ra. Odakapott, �s �rezte, hogy nedves. K�nnyek. De nem a saj�t k�nnyei. Ezek egy tiszta sz�v� l�ny k�nnyei. Hermione k�nnyei. Tudta, hogy � volt.

Nem b�rta tov�bb n�lk�le. M�g z�gtak a f�l�ben a l�ny szavai: "de legink�bb tedd azt, amit a sz�ved dikt�l".

Azt fogja tenni. S�rva borult le a l�ny hamvait az id� vasfog�t�l v�d� k�re, �s a kab�tja al�l el�h�zta a k�st, amit m�g a l�nyt�l kapott az egyik sz�let�snapj�ra. Gy�ny�r� volt, tekint�lyes m�ret� �s mindig �les. Hermione mindig tudta, mire v�gyik a fi�. Csak tal�n azt nem, hogy legh�bb v�gya maga a l�ny.
- Szeretlek, Hermione. Nem tudok n�lk�led �lni.

Csak egy kis sz�r�st �rzett, amikor a penge �thatolt a b�r�n �s a h�s�n, hogy a sz�v�be f�r�djon. �gy �rezte, sz�t fog robbanni, ez�rt megk�m�lte a hossz� szenved�st�l. Csendesen zokogva esett �ssze �s ter�lt el a s�r mellett a porban. De ezek az �r�m k�nnyei voltak. V�gre �jra egy�tt lehet azzal, akit a vil�gon mindenn�l jobban szeret. Azzal lehunyta a szem�t, �r�kre.
Utols� gondolat�t �r�kk� susogni fogj�k a f�k: "ut�nad megyek m�g a hal�lba is".